Mostani írásomban igyekszem körbejárni a pszichológus képzés állomásait szépen sorban... Mert ha a boltban időt szánunk arra, melyik tejet vesszük meg és csak hosszas tanulmányozás után választjuk ki álmaink autóját, akkor érdemes időt szánni arra is, kihez fordulunk kérdéseinkkel, nehézségeinkkel.
Ezen írásban kizárólag a szakmai képzésekről írok, hangsúlyozom, hogy a "jó" pszichológus ismérve emellett számtalan készséget és képességet ölel fel!
Első körben azonban érdemes informálódnunk választott pszichológusunk szakmai képzettségéről, szakmai hátteréről, munkatapasztalatairól.
Akkor kezdjünk neki a - néha még nekünk, pszichológusoknak is - nehezen átlátható képzési rendszer boncolgatásának!
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy érettségi, ami után sikeres felvételivel az öt éves egyetemi pszichológus képzésen találjuk magunkat. Ez ma már már 3+2-es bontásban történik és a három év elvégzése egy viselkedéselemző képesítés megszerzésével jár. Az öt éves képzés végén leszünk okleveles pszichológusok.
Eddig egészen érthető és egyszerű. Na de jönnek a bonyodalmak! :)
Okleveles pszichológusi minősítéssel lehetőségünk van, hogy különböző szakképzésen vegyünk részt (felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, klinikai és mentálhigiéniai gyermek és ifjúsági szakpszichológus, munka és szervezetpszichológus, pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, sport szakpszichológus). Ezen tanulmányok elvégzése után szakpszichológussá válunk.
A szakképzések elvégzése "melegen ajánlott", mert az adott szakképzés arra a problémakörre vonatkozó szakmai tudást adja meg, mást tud egy munka, egy pedagógiai és egy klinikai szakpszichológus, éppen úgy, ahogy nőgyógyászati problémával sem megyünk fogorvoshoz.
Emellett vannak a módszertani képzések (pár- és családterápia, hipnoterápia, autogén tréning, pszichodráma stb.), melyek ahhoz segítenek, hogy a szakképzésben megtanult elmélet segítségével felismert és körvonalazott problémát milyen szemléletben és konkrét technikával kezeljük. Hogy ki, milyen módszert tanul, az személyiség és szakmai elhivatottság kérdése, és az egyes technikák alkalmazása a klienstől is függ. Nem mindenki pszichodrámázik vagy relaxál szívesen, és nyilván a probléma jellege is meghatározza valamelyest az alkalmazott módszert. Ezen képzések bizonyos szakaszában már alkalmazhatjuk a tanult módszert egy nálunk tapasztaltabb kollegánk "háttértámogatásával".
Ez mind-mind több év, ráadásul meglehetősen költségesek is, viszont nélkülözhetetlenek a kompetenciák fejlesztéséhez.
Előfordul, hogy képzések megléte nélkül is dolgoznak ezen módszerekkel, mondván "ezt könyvből is meg lehet tanulni ". Való igaz, a képzéseken is könyvből tanulunk, kiegészítve belső jegyzetekkel, viszont az órán elhangzottak, a gyakorlati órán átéltek nem szerepelnek a könyvekben. Több kis létszámú csoportos órán veszünk részt, ahol még hatékonyabban tudjuk elsajátítani a szakma csínját-bínját, amit a vizsgák során megkövetelnek tőlünk. Ezek a képzések azért is hasznosak, mert így aktív részesei vagyunk szakmai közösségeknek, benne vagyunk a "szakmai vérkeringés"-ben. Kapcsolatok, barátságok születnek: rengeteg információ elhangzik a résztvevő kollégák között, új ötletek kelnek életre, viták indulnak el és különben is "az egész több, mint a részek összessége".
Hogy nehezítsük a képet: a klinikai szakpszichológusi minősítés jogosultságot ad arra, hogy pszichoterapeuta képzésre járjunk. Magyarországon pszichoterapeuta kizárólag csak az a szakorvos vagy klinikai pszichológus lehet, aki sikeresen letette a pszichoterapeuta szakvizsgát.
Tehát minden pszichoterapeuta pszichológus (vagy orvos), de nem minden pszichológus pszichoterapeuta.
Ezen képzések elvégzése mondhatni kötelező, hiszen bizonyos minősítések megléte után leszünk jogosultak szakmánk önálló végzésére.
A pszichológus képződése meglehetősen időigényes, mondani szokták, hogy "jó pap is holtig tanul"... valahogy így van ez a mi szakmánkkal is.
Érdemes tehát megnézni választottunk honlapján képzettségeit, bemutatkozását, szakmai tapasztalatait, hogy kellőképpen informálódjunk és dönteni tudjuk kit is választunk, hisz a friss tej és ropogós kenyér mellé, felkészült pszichológus dukál :)
Kurán Zsuzsa